Lisztek minőségmegőrzése és felhasználhatósága

Talán mindannyiunkkal előfordult már, hogy a kamra mélyéről egyszer csak előkerült egy hetekkel vagy hónapokkal korábban “lejárt”, bontatlan termék. Ilyenkor nagy a dilemma: dobjuk ki vagy használjuk fel?

Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett lejárati dátum sokat segíthet ebben. Kétféle megjelöléssel találkozhatunk: „fogyaszthatósági idővel” és „minőségmegőrzési idővel”, melyeket élelmiszerbiztonsági szempontból érdemes megkülönböztetni.

A „fogyaszthatósági idő” olyan élelmiszereken szerepel, amelyek gyorsan romlanak – például friss húsok, halak, tejtermékek. Ezeket a termékeket a megadott dátum után már nem ajánlott felhasználni, mivel jelentős egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Ilyen esetben nem érdemes kísérletezni: ha lejárt, menjen a kukába!

Ezzel szemben a „minőségmegőrzési idő” tartós élelmiszereken jelenik meg, ilyenek például a száraz tészták, konzervek vagy kekszek. Bár a minőségmegőrzési idő lejárta után kereskedelmi forgalomba már nem hozható, általában még biztonságosan fogyaszthatók. Nem jelentenek közvetlen egészségügyi kockázatot, az ízük vagy állaguk azonban megváltozhat. Az Európai Unió szabályai szerint ezek a tartós élelmiszerek még a lejárati idő után is adományozhatók, ha megfelelnek néhány feltételnek. Például a csomagolásuk ép, tiszta és bontatlan, nem penész, nincs furcsa szaga stb.

Lisztek csomagolásán is a minőségmegőrzési idő szerepel, tehát a dátum lejárta után még egészségügyi kockázat nélkül felhasználhatók. A NÉBIH álláspontja szerint a gabonaipari termékek a minőségmegőrzési időn túl 9 hónapig felhasználhatók. Nem árt azonban tudni, hogy például az íz vagy higroszkópikus (vízmegkötő) hatás idővel és a tárolási körülményektől függően változhat. A címkén olvashatjuk továbbá, hogy “száraz hűvös helyen tartandó”. A gabona az őrléstől kezdve nagyobb felületen, szabadabban érintkezik oxigénnel, a levegő páratartalmával, mikroorganizmusokkal, ami nagyban gyorsítja az avasodási folyamatokat, befolyásolva a termék élvezeti értékét.

A lisztek eltarthatósága fajtától, őrléstől függően is változhat. Például a félbarna és teljes kiőrlésű lisztek magasabb lipidtartalmuk miatt hamarabb avasodásnak indulhatnak. Annak érdekében, hogy ezt a folyamatot késleltessük, kövessük a csomagoláson olvasható leírást, és tartsuk megfelelő körülmények között a terméket. Erre a legmegfelelőbb hely alapesetben egy hűvös, nem túl párás konyhaszekrény vagy kamra.

Lehetőleg ne tároljuk a liszteket a konyhaszekrény felső polcain, ahol párásabb és melegebb a levegő. A lisztet a párától és esetleges kártevőktől -hangya vagy lisztmoly- védhetjük, ha jól zárható dobozban tároljuk, még jobb megoldás lehet a levegő elvonásának (vákuum) alkalmazása. Ezzel a módszerrel nemcsak az oxidációs folyamatot, hanem egyes kártevők szaporodását is gátolhatjuk. Magas gluténtartalmú lisztek esetén a fagyasztás is szóba jöhet, mivel ez nemcsak lassítja, gátolja az esetleges kártevők szaporodását. Gyengébb minőségű lisztek esetén azonban a keményítő szemcséket -és így a tésztakészítés folyamatát-  jelentősen károsítja fagyás és felengedés folyamata.

Amikor legközelebb egy lejárt dátumú termék kerül a kezedbe, ne ess pánikba! Nézd meg, milyen dátum szerepel rajta, és annak megfelelően dönts: ha csak minőségmegőrzési idő járt le, még teljesértékűen felhasználható az élelmiszer. A biztonság kedvéért ilyen esetben a lisztet használat előtt szitáld át, esetleg keverd frissebb -minőségmegőrzési időn belül tárolt- termékkel. Így kisebb eséllyel ér csalódás és mégsem kell kidobni a lisztet.

Források:

PMID: 33482530
DOI:10.31018/jans.v9i1.1228
DOI: 10.1016/j.foodchem.2020.128902
DOI: 10.3390/foods11020209
DOI:10.4038/suslj.v16i1.7718

https://www.kovaszshop.hu/a-liszt-helyes-tarolasa