Skip to main content

A Királybúza fogyasztása cöliákiás gluténérzékenységben

Manapság egyre többen törekszünk egészségtudatos életmódra, és sokan alternatív módszerekkel igyekszünk enyhíteni különböző betegségeink tüneteit. Miközben egyre többen választanak egzotikus, távoli országokból származó alapanyagokat, itthon is egyre nagyobb az igény a helyi termékekre.

Egyre többen járunk piacra, vásárolunk kézműves termékeket, és nyitottak vagyunk olyan régen elfeledett konyhatechnológiai eljárásokra is, mint a fermentálás. A pandémia alatt sokan elmélyültek a kovászolás művészetében, és ezzel párhuzamosan nőtt az érdeklődés a különféle búzafajták iránt is.

A kovászos kenyérkészítésben az ősi gabonák mellett egyre nagyobb szerepet kap a királybúza (Triticum spelta x Triticum aestivum), amely az étkezési búza és a tönkölybúza keresztezéséből származó fajhibrid.

A királybúza kiemelkedő fehérjetartalmának köszönhetően különösen alkalmas a kelt tészták készítésére, mivel erős gluténhálózatot képez, amely alapvető a könnyű, levegős tészta kialakításához.

A búzafajták gluténtartalma és fehérjeösszetétele azonban eltérhet, és a fermentálás során ezek a tulajdonságok változhatnak, ami hatással van az emészthetőségükre is. Bár a vadkovászos, hosszú fermentáción átesett termékek enyhíthetik bizonyos emésztőrendszeri panaszokat, a szigorú gluténmentes diétát követők számára ezek fogyasztása sem ajánlott.

A gabonafogyasztással kapcsolatos panaszok esetén elengedhetetlen a pontos orvosi diagnózis felállítása, mivel az egyes állapotok kezelése és a szükséges diéta az adott betegség típusától függ. Sok esetben a panaszokkal küzdő személyek öndiagnózist állítanak fel -orvosi vizsgálatok nélkül- pedig ez hosszú távon súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

A köznyelvben gyakran összemosódnak a különböző gluténérzékenységi formák, például a cöliákia, a búzaallergia és a nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS), vagy más gyomor-bélrendszeri problémák, amelyekben tünetprovokálók lehetnek a gabonák. Ezen állapotok kezelése a kiváltó okoktól függően eltérhet, ezért mindig szakember segítségét kell kérni a megfelelő diéta kialakításához.

A cöliákiás gluténérzékenység esetében különösen szigorú diéta szükséges. Bár más típusú gluténérzékenység esetén a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása egyéni érzékenységtől függően megengedett lehet, cöliákiában minden esetben el kell kerülni a gluténtartalmú ételek fogyasztását, még akkor is, ha nincsenek emésztőrendszeri tünetek. A cöliákiás diagnózist szövettani vizsgálat alapján kell elkülöníteni más hasonló tünetekkel járó betegségektől. A gluténmentes diéta be nem tartása, súlyos szövődményekkel, például növekedési zavarokkal, csontanyagcsere zavarokkal, megváltozott immunválasszal és a rosszindulatú elváltozások fokozott kockázatával járhat.

A megfelelő diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és a cöliákiás betegek teljes, tünetmentes életet élhetnek.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a betegség nem gyógyítható, és a gluténmentes diéta betartása minden körülmények között elengedhetetlen. A szigorú diéta során nemcsak a közönséges búza, hanem minden egyéb búzaféle is kerülendő, így például a durumbúza, a tönkölybúza, a kamut és a királybúza is, még akkor is, ha ezek látszólag enyhítik az emésztőrendszeri tüneteket.

Források:

DOI: 10.15421/022465

DOI: https://doi.org/10.5513/JCEA01/19.2.2146

DOI: 10.3390/medicina57060526

DOI: 10.1016/j.clnu.2016.12.027

Valkai Fruzsina vagyok, dietetikus, a Semmelweis Egyetemen végeztem.

Dolgozom az egészségügyben, magánpraxisban és szívesen alkotok a konyhában is, folyamatosan kísérletezem fenntartható, élvezhető receptekkel.

Hiszem, hogy a tartós életmódváltásnak nem kell végletes vagy idegen lenni. Az étkezés lehet egyszerre tudatos és örömteli.

A legújabb kutatásokat követve igyekszem széles körű, gyakorlatias segítséget nyújtani.
Valkai Fruzsina - dietetikus
0